Régi utak, új utak

 Gondolatok a 2023. év végére

             Korán érkezik a tél végi este; odakinn sötétség és köd borul az erdőre; és ha szerencsénk van, mint volt most december elején, vastag hóbunda is takarja a tájat! Nem marad más szín, fekete-fehér a táj, puha körvonalakat rajzol a hó; eltakarja ami volt, csakúgy mint azt ami van és lesz. Eltűnnek lassan a régi Utak, és még nem láthatjuk még merre vezetnek majd az újak ... Ideje hát megállni kicsit, emlékezni, és a ismét elővenni azt a bizonyos, képzeletbeli túranaptárat, visszalapozva a végére járó 2023. év emlékeit!

 

 

Alacsony-Tátra januárban

 

            Mindjárt januárban, biztató kezdetként sorra került egyike a régi utaknak, egy napfényes téli Gyömbér-Chopok - túra; majd februárban szintén mesés időben, szintén ismerős ösvényeken, a Polyána erdeiben túráztunk. 

 

 

Még mindig tél - februárban, a Polyána-hegységben

 

          Utolsó téli hegyi túránk célja a Hochschwab-hegység volt, márciusban; majd - már az igazi tavaszi időben, hazai tájakon járva, egy-egy napot töltöttünk a Gerecse, Börzsöny és a Bükk hegyei között. Szintén tavasszal, ismét eljutottunk a horvátországi Gorski Kotar-ba, a kék tenger és a fehér sziklák birodalmába. 

 

 

Egy a tavaszi "egynaposok" közül: Gerecse, márciusban

 

 

Ismét a fehér sziklák között - Gorski Kotar, április

 

               Eljött a nyár is, szintén egy bejáratott (de méltán ismételt) Fátra-túrával; majd júliusban a Liptói-havasok vidékét jártuk. Az év csúcspontja volt talán a Fogaras-túra (a hegység általunk még nem bejárt részén); nem különben újdonság volt ugyanezen utunkon a jóval kevésbé ismert Kapacina-gerinc is!

 

A Fogarast járó csapat ...

 

... és tájkép a Kapacinából (július)

 

 

                 Az ősz is hozott szép napokat: egy rövid (de annál sportosabb) hétvégén jártunk a szlovéniai Kamniki-Alpokban; majd szintén októberben a lengyelországi Keleti-Beszkidekben tettünk egy (számunkra) felfedező jellegű túrát. Új helyszín volt még a szerény, de szép késő őszi Helembai-hegység is, és szokásos Hegyek-Napja-túránkra (kezdő kép) még a hó is megérkezett a Magas-Börzsönybe! Végül, de  nem utolsósorban, az év "végleges" zárásaként, e sorok írásakor előttünk áll még egy tervezett előszilveszteri kaland is a behavazott osztrák Alpokban!

 

 

Keleti-Beszkidek (október)

 

                 Felidézve a szebbnél szebb kirándulásokat, nem lenne teljes a felsorolás az elmaradt események nélkül! Ebből volt idén nem kevés sajnos! Kútba esett egy Karavankák, egy Velebit-, egy Retyezát- és egy őszi Hochschwab-túra - elsősorban az időjárás miatt, ami - így utólag - volt amikor jó döntés volt és volt amikor nem. Mindig nagy dilemma és nehéz döntés: menni esőben-ködben is hogy "beteljesedjék az írás"; vagy bölcsebb bizonytalan esetben pénzt-szabadságot kímélve itthon maradni?! Főleg ezek miatt, nem állítom hogy történetünk legnagyszerűbb szezonja volt; és kívánok magunknak minél kevesebb ilyen döntéshelyzetet a következő években!

 

 

Októberben, a Kamniki-Alpok csúcsán (Grintovec)

 

                 Igen, a következő útjainkon! Az új Utak, amelyek még nem láthatóak; de ha nem is út még, sőt nem is terv, de álomnak, valaminek lennie kell a köd mögött, hó alatt, ahogy a fák rügye is készen várakozik már ősztől, hiszen nem lenne tavasz különben!

                 Először az Utakról, a szó szoros, fizikai  értelmében. Tervnek valóban nem nevezném még őket, nem olyan amit csak meg kellene hirdetni ... inkább elképzelések. 

                Valószínű hogy sokkal bővebb kínálatra nem lesz módunk jövőre sem - a számszerű növekedést nem tudom ígérni, mert vannak az életnek más, olyan Útjai amiről le nem térhetek és bár álmokban és tervekben hiány nincs, de van hogy a szürke hétköznapoknak előnyt kell adjak ... De elképzelések azért vannak. Elképzelések új utakról, újabb úticélokról - talán kevesebb ismétléssel és több újdonsággal a túracélok tekintetében... Talán többször hétköznapokon is, kihasználva az ezzel járó előnyöket (és cserébe elviselve a hátrányait). Új ötletekkel és legalább részben pótolva az időjárás elmosta túrákat.

 

 

Helembai-hegység, novemberben

 

             És pár szó az Útról, úgy mint célról, küldetésről, álmokról amiből valamennyit meg lehet és kell valósítani. Olyan utak amelyeket eddig nem mentünk végig; utak, amelyek - bár úgy tűnhet néha visszafelé vezetnek, mégis a céljaink felé visznek.

             Egyik ilyen küldetésünk lenne a természetjárás. A nagy hegyekre vezető magashegyi utak, huszon- (- harminc... -) kilométeres hazai túrák nyilvánvalóan inkább sportesemények; távolabbi tájakon, megfelelő fizikai felkészültséggel, "haladós tempóval" "végrehajtott" túrák  mellett érdemes figyelmet fordítani a természet apróbb szépségeire; ösvényekre, állatokra, évszakok változására, időjárás jelenségeire - a korábban már megkezdett Természetfigyelő túrák folytatásaképpen. Ahol a túravezetőnek van alkalma újat mondani, mutatni valamit abból, amit magunk körül látunk.

              Ehhez tartozik az is, hogy mindezt (meg persze a magas hegyek csodáit) minél több új útitárssal megismertessük. Keressük a módját hogy a nem túl gyakori és szűkre szabott létszámú eseményekre, legalább a többedszer járt úticélok esetén, legyen hely még ismeretlen útitársainknak is. Mindezt a létszám növelése nélkül - kérjük ezúton is ,előre, megértéseteket ha valaki nem fér be valamelyik túránkra! Határokat szabunk hogy elkerüljük az osztálykirándulás méretű emberfolyamot, ami meglátásom szerint nem az erdőbe/hegyre való; a a szervezésben pedig olyan munkát jelent amiből az emberi oldalon keveset profitálunk (érthetőbben: a sokadik útitárssal, akinek megszervezzük kivel, hogyan utazzon, levelezünk vele, megvárjuk ha késik ...stb. De a kirándulás során jó eséllyel csak egy bemutatkozásra futja majd ennyi ember között ...

                  És ha már szóba került, végül és utolsósorban a "munkáról" és "profitról": még egy út, amelyen "visszafelé" megyünk! Útjainkat úgy szervezzük-vezetjük mintha a megélhetésünk múlna rajta - ettől működik a dolog. De igazából nem múlik rajta... -és ettől jó :-) Néhány év után (2019-2023 között voltak részben fizetősek túráink), több dolgot mérlegelve visszatértünk a kezdeti gyakorlathoz ami szerint csak a túrák hirdetésével, szervezésével, vezetésével kapcsolatos költségeinket szeretnénk viszontlátni! Ezzel a persze a bevétel  jótékony célra felajánlott része is megszűnik, amit lehetőség szerint pótolnánk más módon. Régi álom valamiféle közösségi önkéntes tevékenység szervezése, ami talán ebben a formában lenne a leghasznosabb; bár látva hogy túrát szervezni és túrázni menni is szűkös az idő, erre továbbra is kevés az esély. Mindenesetre nem tettem le róla, hogy hogy ha jelképes mértékben is de továbbra is hozzájáruljunk erdőink, hegyeink, környezetünk, társadalmunk fenntarthatóságát és segítsük azokat akiknek nem adatik meg az hogy a mieinkhez hasonló élményeket élhessenek át abban a mesevilágban ahol mi annyiszor járunk.

                ... De talán már túl messzire is kalandoztunk a még nem látható jövőben. Mindezek még épphogy tervek. Halvány ötletek, homályos álmok; odakinn még sötét, köd, sár és hó rejti a hozzájuk vezető ösvényeket. Ez most a befelé fordulás ideje - várjuk hát ki, hogy a vágyak újra éledjenek! És eljön az ideje mindennek; eljön a fény is, a januári ragyogás, vagy legkésőbb a tavasz világossága; és mindenképpen ott lesznek előttünk az Utak, régiek vagy újak - és kívánom, kedves Útitársak, hogy minél többet járjuk együtt őket a 2024. esztendőben is!

Liptói-Tátra (Baranec); július

Minden eddigi és leendő Útitársunknak boldog Karácsonyt és szebbnél szebb túrákban, élményekben bővelkedő új évet kívánunk

                                                                                                                   A Kárpát-Túra csapat