Kárpát-Túra: Sziklás Fátra

A Nagy-Fátrában sem először járunk. Igaz, legtöbbször a főgerinc erdőhatár fölé emelkedő szelíd hullámain túráztunk (ahol mégis csak "magashegyi" a feeling, ezerötszáz méter plusz ... :-) - de ezúttal, bár Fátra ismét - a másik oldalról! Nyugat felől, ahol a fehér mészkősziklák egészen más domborzatot és különleges hangulatot teremtenek! Szabdaltabb a terep (már az erdőben is gyökerekkel, kidőlt fákkal nehezítve); a táj néhol szinte mediterrán hangulatú; az útvonal pedig változatos, a magasba törő szirteken még rövid "láncos" kapaszkodó, sőt átbújós sziklakapu is színesíti a kalandot! Mindehhez jött pedig az időjárás jóindulata (leszámítva a hajnali ködben autózás örömeit...) - a kéklő ég és a simogató őszi napsütés - szóval minden (és Mindenki) együtt egy nagyszerű túrához!

Utunk Blatnica településről, a Fátra nyugati lábától indult. A Gáder-völgy alján még aszfaltos út vezet, de hamarosan kezdődik az emelkedő! Akár előbb a Tlstá vagy másik irányban, az Ostrá felé is - és így is lett. Mármint egyszerre kétfelé. Bár a nagy érdeklődésre tekintettel ezúttal kétfelé osztottuk a társaságot, a szemben haladás nem volt betervezve, csupán a véletlen (mondhatjuk eltévedés) eredménye lett ... Mindenesetre egyedülálló módon sikerült ugyanazokat a helyeket különböző fényviszonyok mellett megörökíteni -lám, mindennek van előnye, csak tudjuk észrevenni az apró örömöket is :-)

... de a rövid leírást folytatva, az egyik lehetséges irányból: hosszas, szerpentines kaptatón (előbb szurdokszerű völgyben, barlangokat is érintve), majd egyre több helyen sziklás letörések felett, az erdőből kibukkanva érjük el a Tlstá ("Kövér") tágas, gyepes fennsíkszerű tetejét. Ideális hely tízóraira, velük szemben a Felvidék nyugati hegyvonulatai; Dél felé pedig a következő attrakció, az Ostrá ("Éles") sziklás csúcsa. Erre folytatjuk utunkat, de előtte még tovább kapaszkodunk a Lubená 1414 méteres csúcsára. Ez a túra legmagasabb pontja, bár innen a kilátás szerényebb, nagyrészt a fenyves takarásában járunk. Csúcs után nyereg, majd kisebb emelkedő vezet az elkeskenyedő gerinc első sziklás kiemelkedéséig (Zadná Ostrá). Ez is szép, de az igazi ezután jön, az igazi Ostrá sziklás piramisa, ahol láncos kapaszkodó vezet egy sziklaablakig. Átbújás után a messze néző nyugati oldalra "születünk meg", még pár méter a legmagasabb (1247m-es) pont, ahonnan már körkilátás az ajándék!

Innen pedig már csak lefelé van. Meredek az út, kidőlt fák, csúszós gyökerek "tarkítják" a lemenetet, korlátot szabva a sietős haladásnak. Mintegy húsz kilométer és ezer méternyi emelkedés/süllyedés után, már sötétre érkezünk meg a faluban hagyott járműveinkhez. Hazafelé ismét leszáll a köd, magába zárva egy szép nap emlékeit és betakarva az országutat - keretbe zárva a késő ősz utolsó szép napját.