avagy évértékelő, tizedik alkalommal
( ... Szövegből ez a tizedik ugyan, de a csapat jubileumáig még van majd' egy évünk! Az lesz az igazi!! :-)
Egy esztendő telt el ismét. Újabb kört tett meg Földünk, rezzenéstelenül róva a sokmilliárdodik kört - amely sztendő azonban nekünk, túrák és utak szervezőinek (és alighanem másoknak is) sokkal inkább valamiféle hullámvasutazásnak tűnt ... Még egy év azután, amely bizony nem az aratás éve volt, mint írtam akkor. És hogyan tovább?- kérdeztük valószínűleg sokan akkor. Kaptunk-e választ azóta? Úgy tűnik még nem. Vagy legfeljebb csak részben.
Mert aratásról még nem beszélnék ebben az évben sem. Hónapok teltek még el a tavaly ilyenkori bizakodó soraim óta, amikor szabályosan csak családilag lehetett odakint járni; este nyolckor otthon volt a helye mindenkinek; a határon túli nagy hegyek pedig olyan elérhetetlenek voltak mint réges-régen, talán csak sok évtizeddel ezelőtt ...
Pilis, áprilisban |
Tavasz vége - nyár eleje volt, mire - legalábbis időlegesen is, de úrrá lettünk a ragályon. Lehetett ismét túrát szervezni, és lassan megnyíltak a határok is. Mindenesetre történt mindez lassan és bizonytalanul.
Velünk maradt elsősorban, és minden jel szerint hosszú távon a bizonytalanág. Kialakulatlan szabályokkal, változó lehetőségekkel szemben maradt a rögtönzés - így hát oda utaztunk és oda mentünk lakni, ahol helyet kapni ... Ezen túl többünknek megváltozott az élete; más munkarend, más anyagi körülmények, más társaság, más szabadidős elfoglaltság alakult ki az elmúlt jó másfél évben. Nem is beszélve a kórság más jellegű, hosszútávú válságtüneteiről; gondolva itt többek közt az elszabadult árakra és árfolyamokra, amelyek szintén nem könnyítik meg az életünket.
Kora nyár a Zemplénben ... |
... a Bükkben ... |
... és a Fátrában |
És velünk van továbbra is a félelem. Félelem vírustól, oltástól, nem oltástól, kötelező oltástól, másik embertől ... Sokan továbbra sem kívánnak utazni, közös szálláson aludni másokkal; és van aki nem kíván alkalmazkodni az új szabályokhoz - mindezek, mondanom sem kell, megtizedelték a csapatot. (azért reméljük jól vagytok, kedves rég nem látott Útitársak? :-)
Ugyanakkor soha nem látott tömegek járnak odakint! ( Isten hozta az először velünk tartókat!) Nyilván köszönhető ez is többek között a már említett változásoknak, átrendeződésének ... mindenesetre a jelenség, okaival és jobb-rosszabb következményeivel megér majd még egy gondolatfuttatást a későbbiekben!
Ilyen volt hát a 2021-es év - volt fel, és volt le - de vegyük számba
hát részletesebben merre jártunk, hogyan lovagoltuk meg a
hullám(völgyeket) !
Mint tudjuk, május végéig csak magánszervezésben járhattunk, legfeljebb néhányad magunkkal - ha tehát valakinek ismerős valamely kép ezekből a hónapokból, az csak a véletlen műve lehet ... ;-)
Első meghirdetett utunk a tavaszi Bükkbe vezetett; majd a Zemplénben töltöttünk két szép kora nyári napot. A határok nyílásával ismét jártunk a Felvidéken: egy nyári Fátra-beli kirándulás volt idei első magashegyi túránk. A lehetőségek nyíltával ismét terveztünk egy nyári, horvátországi Velebit-túrát - ezúttal azonban régi ellenfelünk, az időjárás szólt közbe - de szeptemberben, tökéletes körülmények között ezt is sikerült pótolnunk.
A nagy magasságok, a már-már hagyományos három-négyezres túrák idén is elmaradtak (persze nem a hegyek mérete hanem a vele járó nagy utazás, szabadság, szállás hiánya volt az akadály); helyette a Tátrában jártunk (ahová ilyenkor, főszezonban, bizony ritkán szánunk több napot - de megérte, mondanom sem kell!)
Az őszi szezon hozott még két nagy sikerű utat a Kamniki-Alpokban és az Enns-völgyi Alpok csúcsain - mindkettő ismétlésre méltó hely és útvonal!
Ezeken kívül, hétvégén és hétköznapokon is jártunk egy-egy napot belföldön , nemegyszer "felekék" útvonalakon: egy-egy Kéktúra-szakaszt kombinálva a kör bezárásával, természetesen más jelzések vagy jelzetlen ösvények hátrányos megkülönböztetése nélkül :-)
Végül, de távolról sem utolsó sorban, az évet a Schneebergen búcsúztattuk - lezárás után (és talán előtt?) - aki ott volt, tudja, a szervezés izgalmaival mintegy összefoglalva a fent elpanaszoltakat ...
Ennyi fért tehát a 2021-es esztendőbe. Annyi amennyi; egyszer fent és egyszer lent. Értékelje mindenki ahogy érzi, félig tele vagy félig üres volt-e ez az év? ... De ahol jártunk, amit láttunk, az szép volt, mint mindig - ez nem kérdés.
És jövőre?
Tervezni nekünk (nem csak a fentiekben elsoroltak miatt) eddig sem volt könnyű, most szinte lehetetlen; így nem is próbálkozom. De - ahogy a bevezetőben említett sárgolyó is biztosan járja tovább a pályáját (alig észrevehetően de ezekben a napokban "vesszük a kanyart" a nyár felé! :-) - remélem hogy hullámok és hullámvölgyek után lesz fordulat; és jövő ilyenkor, amikor tizenegyedik alkalommal írhatok erre az oldalra, már felhőtlen ünnep lesz a Kárpát-Túra közelgő tizedik évfordulója!
Kedves Útitársak,
végül, de elsősorban, kívánunk Mindannyiótoknak boldog Karácsonyt! Lehetőség szerint gondoljatok szép emlékként erre a 2021. esztendőre is; és kívánunk az új Évre sok sikeres, szebbnél szebb utat - immár egyértelműen felfelé !
***
Az elmúlt évekhez hasonlóan, fizetős túráinkra fordított pénzetek egy része ezúttal is jótékony célokat szolgál! 2021-ben túravezetésből befolyt jövedelmünk 10%-a a
került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése