Péntek délutáni indulással, épp sötétedésre érkezünk a hegy lábához. A sípályán kaptatunk fel a házhoz, ködös éjszakában, nem sokat érzékelve a környező tájból, egy óra alatt érünk az Edelweiss házhoz.
Ennek is van hangulata, de... |
Kellemes vacsora és nyugodalmas jó éjszaka után másnap reggel hasonlóan borongós idő fogad. A legnagyobb biztonságot szem előtt tartva, átkerülünk a hegy kevésbé meredek nyugati oldalára, és innen közelítjük a csúcsokat. Ezerötszáz méter körül körülfog az eddigieknél is sűrűbb köd, sínyomokon és az útjelző karók mentén kapaszkodunk, némi reménnyel hogy talán majd fent... és igen! Lassan halvány derengés váltja fel a szürkeséget, előbukkan a homályon át a nap, és éppen hogy, de a Kaiserstein 2061 méteres csúcsán már alattunk a felhőtenger! A hegyek csodája, jutalom minden fáradságért!
... soha ne add fel a reményt! (Kaiserstein) |
Rövid pihenőt tartunk a szinte teljesen hó alá került Fischerhüttében, majd felsétálunk a legmagasabb pontra, a 2076 méteres Klosterwappen csúcsra, ahol megcsodáljuk a tetőn álló távközlési tornyokat, melyeket szürreális jégszobrokká változtatott a zúzmara. A napsütés ellenére azonban a szél hideg, így nem időzünk soká Felhőtenger szigetén, hanem alámerülünk ismét a homályba... utunk végére aztán a köd is oszlik, búcsúzóul a völgyek látványát sem mulasztjuk el, mielőtt járműveinkhez visszaérkezünk.
Alámerülünk... |
...és egy vidám túra vége |
A fotókat Hunyadi László készítette.
> További képek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése