A felhők felett kék az ég!

            Ezt mindannyian tudjuk, bár ilyenkor, a napokig vagy akár hetekig tartó borús, párás, szmogos szürkeségben elég nehéz elképzelni.  Pedig nincs is olyan elérhetetlenül messze az áhított napfény! Az ólomszürke felhőtakaró meglehetősen alacsonyan van, és csupán néhány száz méter vastag; a magasabb hegyek kiemelkednek belőle. Érdemes tehát ilyenkor nekivágni a Mátra, Börzsöny, a Bükk vagy a zempléni hegyek csúcsainak, mert kis szerencsével hazai középhegységeink magasabb tetői is napfényes szigetként emelkednek a felhőtenger fölé - addig is, lássuk röviden a jelenség magyarázatát!

Felhőtenger öble a Bükk északi lábánál...

         A téli félévben, amikor az
éjszakák hosszabbak a nappaloknál, és az alacsonyan járó Nap alig melegíti a földfelszínt, a nyugalomban lévő levegő alsó rétege fokozatosan lehűl. Előáll a hőmérsékleti inverzió jelensége: az a helyzet, hogy - a szokásostól eltérően - a magasban melegebb van, mint a talaj közelében; különösen ha ráadásul odafenn enyhe levegő érkezik. A meleg levegő páratartalma a hideg réteggel érintkezve kicsapódik  - hasonlóan ahhoz, mint amikor a hideg ablaküvegre lehelünk. Az eredmény 
az alacsonyan lévő  köd/felhőréteg (aszerint hogy éppen benne vagy alatta vagyunk), amely gyakran az egész Kárpát-medencét beborítja. Alatta a sűrű, nehéz hideg levegő mint valami tó tölti ki az alacsonyan fekvő területeket, lent egyhangú borult idővel; a felhőrétegben zúzmarás köddel. Ugyanakkor a ködzóna fölé érve (jellemzően 800...1200 méter felett) enyhe idő és ragyogó napsütés fogad - alattunk a felhők tengerével. Mivel ilyenkor a földfelszín hideg, hiányoznak a felfelé szálló légmozgások, amelyek eredményeként az alsó, hideg rétegben felgyűlik a pára, por és sok szennyező anyag (mindez együtt a szmog), míg fent rendkívül száraz és tiszta a levegő. A magas hegyekben a 100 km feletti látótávolság sokkal gyakoribb ősszel és télen, mint a nyári hónapokban; és télen  a napsütéses órák száma is több mint a sík vidéken (ez Budapest-Kékestető viszonylatban is kimutatható). Az inverziós helyzet nem ritkaság, leggyakrabban november-decemberben fordul elő, akár hetekig fennállhat, amíg egy erősebb front át nem keveri a levegőt, helyreállítva a "szokásos rendet".

...a túlparton, 120 km-re a Tátra (a bükki Látó-kövekről, 2011. 01. 09.)

Budapest a felhők alatt, mindeközben a Pilis-tetőn... (2015. 12. 07.)

Szöveg és kép: Hunyadi László