Ékszereinek alapanyaga a jég, Legegyszerűbben sima, átlátszó tükör készül belőle az állóvizekre, de a gyors folyású patakokon és vízeséseken születnek különlegesebb formák is. Jégcsapokból készít orgonát, sőt oszlopokat is, ha kitart a hideg és van bőven víz.
Jégcsapok a börzsönyi Tűzköves-forrásnál, 2008. január |
A hó első látásra tömegterméknek tűnik. Ha azonban alaposabban megnézzük a hópelyheket fantasztikus összetettséget és formavilágot találunk, és láthatjuk hogy nincs közöttük két egyforma, csupán a hatos szimmetria közös valamennyiükben. Van persze hogy összetörnek útközben, ilyenkor tű formájú kristálykák érkznek a földre, máskor többen is öszetapadnak és nagy pelyhekben hull a hó.
Egy apró remekmű a milliárdnyi hópehely közül |
Télkirálynő érkezésének első jele gyakran a dér. A földön vagy a föld közelében, sík tárgyakon képződik vékony fehér rétegben, derült, szélcsendes éjszakákon. A hófelszínen néha nagy, táblás, csillogó kristályokat alkot.
Hófelszínen képződött óriási dérkristály (Obersaxen, Svájc, 2007. december) |
A dérrel ellentétben a zúzmara ködben születik. A magasba nyúló, vékony vagy éles tárgyakon (fák gallyai, drótok ) sorakozó puha, hegyes kristályai a szél irányával szemben növekednek, így összefüggő, tollszerű felületet hoznak létre. Szélcsendes időben véletlenszerű irányban állnak, bundába burkolva az erdő ágait.
Zúzmarát csak ott találunk ahol egy ideig köd borította a tájat (Börzsöny, 2008. január) |
A zúzmara nálunk többnyire ehhez hasonló finom csipke... |
...de a magashegységben ekkora is lehet! (Gyömbér, Alacsony-Tátra, 2012. március) |
Az ónoseső inkább a fegyvertárba, semmint az ékszerek közé tartozik. Cseppjei túlhűlt állapotban (0 fok alatt, de mégis folyékonyan!) érkeznek, majd a becsapódás pillanatában azonnal megfagynak. Bár az ónoseső utáni napfényben ragyogó "üvegerdő" csodálatos látvány, a jég üveghez hasonlóan törékeny és roppant súllyal terheli a fákat!
Az ónoseső jépáncélja földig húzhatja a fákat (Börzsöny, 2010. december) |
Végül még egy érdekesség, melynek magyar nevét nevét magam sem tudom (angolul frost flower, azaz fagyvirág), és amit talán csak akkor veszünk észre ha a lábunk elé nézünk, mielőtt összetaposnánk: a csupasz, földes felszíneken (pl. turistaúton) fűhöz hasonló, néhány cm-es karcsú jégtűk csoportjai növekednek! A magyarázat: a vízzel telített föld megfagy, és a jég, víznél nagyobb térfogatából következően kinyomul a talaj pórusaiból. Ha elég hosszúra nőtt, az igazi fűszálakhoz hasonlóan saját súlyától vissza is hajlik.
"Fagyvirágok" (Karni-Alpok, Ausztria, 2015. szeptember) |
A fotókat Dienes Ibolya és Hunyadi László készítették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése